Nem akármilyen előzmények után, 12 évnyi gyűjtőmunka, hat szentföldi zarándokúton több ezer fotó elkészítését követően Tám Lászlónak összeállt a biblia fotóalbuma. A szent ég alatt című kötetben 180 oldalon több száz képen kelnek életre a szakrális helyek.
– A Szentföld mely részét járta be?
– Voltam Egyiptomban, Jordániában, Izraelben, Szíriában, és érintettük Libanont is. Több helyen többször is megfordultam, ugyanazt más szemszögből lefotózni.
– Mi lesz ebből az anyagból?
– Egy fotóalbum jelenik meg még ebben az esztendőben. Hiteles beszámoló egy hívő keresztény részéről a szentföldi zarándokutakról, a szent helyekről. A könyvben minden látható, ami a felsorolt országokban fontos és ma is elérhető. Magyar és angol szöveggel, és bibliai utalások teszik érzékletesebbé az egyes helyszínek fontosságát.
– Tekinthető ez történelmi dokumentációnak is?
– Abból a szempontból mindenképp, hogy időközben több híres emléket leromboltak, tönkretettek. Említhetem például Palmirát, ahol ma már minden vízszintben fekszik. Én az eredeti állapotában még hétszáz fotót készítettem.
– Mi fogta meg leginkább?
– A zarándokutak lelki vezetői, emellett Egyiptomban az ősi koptok ma is működő kolostorai a keleti sivatagban, Izraelben pedig a Szenvedés Útja. A könyvben mind a 14 stációja benne lesz, melyeket egyébként hét különböző felekezet birtokol.
– Akkor ez valamiféle építészettörténeti fotóalbum?
– Annál sokkal többről van szó. Mert útjaim során megtapasztaltam, hogy más népek keresztényei hogy élik meg a hitüket. Olykor katartikus élményeket éltem át, néha olyan érzésem volt, hogy hozzájuk képest én csaknem „pogány” vagyok.
– Mennyiben más ez a kötet, mint egy szentföldi útleírás?
– Miután zarándokként jutottam el a legtöbb helyre, nem mindig a fotózáshoz legjobb időjárási körülmények közt érkeztem. A képeken cserébe ott az ember, aki megéli a látottakat.
– Talált magyar vonatkozású emlékeket is?
– A Mi Atyánk templomában magyarul is olvasható az ima szövege. Az Elszenderülés bazilikájában magyar kápolna is van. A Minden Népek templomában a fő oltárt magyar művész alkotta, így az apszisban ott látható a magyar címer. Názáretben a magyarok Mária- képe bekerült a templomba, Aleppóban pedig Kőrösi Csoma Sándornak van emléktáblája, ha azóta szét nem lőtték.
– Kiknek szól ez a könyv?
– A szentföldi zarándokutaknak akartam emléket állítani, hívőknek és nem hívőknek képet adni az eredeti bibliai helyszínekről.
A harmadik szakrális jellegű album
Tám László 1940-ben született a ma Szlovákiához tartozó Egyházfán. Pedagógiai főiskolát végzett, évtizedek óta fotózik, 25 éven át volt diaporáma-bemutatója a Pécsi Nyári Játékokon. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete életműdíjjal tüntette ki, Csokonai-díjas. Volt, amikor a világ négy legelismertebb diaporáma-művésze közé tartozott, megkapta a franciaországi Angouleme Fesztivál Oscar-díját. Felesége, Lengvári Éva, tanárként ment nyugdíjba. Jó néhány fotóalbuma született már, szakrális témakörben ez a harmadik és igazi ritkaság lesz, mindössze 500 példányban készül.
Dunántúli Napló | Mészáros B. Endre interjúja Tám Lászlóval
PÉCS | 2016. szeptember 9.